Elkezdheti Albánia és Macedónia az Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokat

Albánia és Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére tett javaslatot kedd délután az Európai Bizottság.

Macedónia és Albánia előrehaladása fontos előrelépés a nyugat-balkáni régió egésze számára – jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Hozzátette, a “reformfolyamatnak és a korszerűsítésnek” ugyanakkor folytatódnia kell, ez az érintett államoknak és az Európai Uniónak is érdeke.
Az Európai Bizottság hangsúlyozta, mindkét országban történtek előrelépések, azonban további komoly erőfeszítésekre van szükség. Rámutattak emellett, az EU-nak is fel kell készülnie új tagok fogadására, intézményi és pénzügyi szempontból egyaránt.

Albánia 2014, Macedónia pedig már 2005 óta tagjelölti státussal rendelkezik.
A tárgyalások hivatalos megkezdéséről a tagországok állam- és kormányfői döntenek, egyesek abban reménykednek, hogy erre már a júniusi EU-csúcson sor kerülhet.
Emmanuel Macron francia elnök kedden arról beszélt, hogy a bővítés előtt az EU-nak belső reformokra van szüksége, több más tagállam azonban erősen támogatja az eddig kimaradó nyugat-balkáni országok mielőbbi felvételét.


“Ha nem nyitjuk meg kapuinkat ezen rendkívül bonyolult és tragikus térség országai előtt, ha nem kínálunk számukra európai perspektívát, akkor visszatér majd a háború a régióba, ahogyan láttuk a kilencvenes években” – mondta Jean-Claude Juncker bizottsági elnök.

A brüsszeli testület kedden tette közzé friss bővítési jelentését, amely a folyamat helyzetét tekinti át, mind általánosságban, mind országonkénti lebontásban.
Leszögezték, az előrelépés elsősorban a demokratikus, jogállamisági, igazságügyi, alapjogi és gazdasági reformok területén elért konkrét eredményektől függ, ez “hosszan tartó erőfeszítéseket, visszafordíthatatlan reformintézkedéseket” igényel. “A bővítés befektetés Európa békéjébe, biztonságába, stabilitásába” – mutatott rá az EU javaslattevő-végrehajtó szerve.
Törökország kapcsán kiemelték: haladéktalanul fel kellene oldania a 2016 nyári puccskísérletet követően bevezetett rendkívüli állapotot.
A szervezet ismételten határozottan elítélte a hatalomátvételi kísérletet, elismerve Ankara jogát a súlyos fenyegetésekkel szembeni arányos fellépésre, azonban leszögezte, hogy aggodalomra ad okot az elrendelt intézkedések “aránytalansága és kollektív jellege”. Mint írták, a hatóságok fellépése “csorbította bizonyos polgári és politikai jogok, például a szólás- és a gyülekezési szabadság érvényesülését”, és más területeken is romlott a helyzet az országban.

Emlékeztettek rá, a törökországi tisztogatások során az elmúlt két évben több mint 150 ezer embert vettek őrizetbe, legkevesebb 110 ezret pedig felfüggesztettek az állásából vagy elbocsátottak.
Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal már megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia és Albánia tagjelöltek, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig potenciális tagjelölt ország.

Forrás: MTI.hu

 

Archívum

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: